Luca, Luca, kitty-kotty...

Luca napi népszokások

A jeles nap névadója Szent Lucia. Ma már az egyház nem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak. Eszerint a hölgy egy előkelő Szicíliai családból származik, fiatalon felvette a keresztény vallást. Szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

A magyar néphitben Luca egyben jóságos és boszorkányos szent. Ez utóbbi szerint akik a nevenapján tiltott munkát végzett /(fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés stb /, azt kegyetlenül megbüntette.
Jóságosként  Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.

A népszokások közül legismertebb a Luca széke. Ez a szabályok szerint készített bútor köti össze Lucát karácsonnyal.
13 napig, 13 meghatározott fadarabból készült. – "Lassan készül, mint a Lucaszék".
Elkészülte után December 25-én az éjféli misére a „mesterek” a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva, megláthatták az álcázott boszorkányokat. A rontás elkerülésére el kellett menekülni előlük, és a zsebükben vitt mákot szét kellett szórni, hogy a boszorkányok azt szedegessék. Otthon  tűzre került a szék, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták  a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette.  Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágnia, a söprűt pedig keresztbe állítania, hogy minden rontástól védve legyen.
Luca-naptár: a Lucaszék készítésének 12 napja a következő év 12 hónapjának időjárását határozza meg.
Luca-búza: a jeles napon búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében. a A kikelt búzával a jövő évi termést jósolták, az adventi oltárt díszítették.
Lucázás vagy kotyolás: hajnalban a gyerekek kísértetmaskarában körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve Luca napi mondókákkal / “Luca, Luca, kitty-kotty!”/ bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.
Ezek a legismertebb Luca napi szokások, de ahány táj, annyi népszokás ékesíti e jeles napot. Például a világító Luca-tök, szerelmi jóslások, a tyúkok "serkentése", hogy több tojást tojjanak, ebből a célból a kakassal erőset (fokhagymát, borsot) etettek, hogy jobban keressék a tyúkot. Stb-stb.

Források: Jeles napok, népszokások, Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia.