SZEPTEMBER 8. - KISBOLDOGASSZONY, KISASSZONY NAPJA
Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezték, mert úgy vélték, hogy ezen a napon indulnak útnak a fecskék.
A néphagyomány szerint Szűz Mária születésének napja, ezért Magyarországon kedvelt búcsúnap, s az asszonyok számára dologtiltó nap. Különösen a fonás tilos, senkinek eszébe se jusson e napon fonni, legfeljebb hajat!
Hajdanán az asszonyok együtt mentek ki a szabadba, úgy várták együtt a napfelkeltét. Úgy tartották ugyanis, hogy a felkelő napban megláthatja Máriát az, aki arra érdemes. a netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.
A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a hunyor, mely gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. (Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.)
Tennivalók Kisboldogasszony napján:
Egyes vidékeken e napon kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony
napjára virradóra, tehát előző este kitettek a szabadba, hogy a harmat
érje, s így "az Úristen szentelje meg". Fontos, hogy „Szent Mihálko má
fődbe kerüljön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik,
nem lesz jó idő a vetésre.
Egyes helyeken ezen a napon kezdték el a dióverést és a gabona vetését.
A gazda megszentelte a vetőmagot. Ehhez tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez egy árva szót sem szólt, vetés közben pedig főleg tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön majd az elvetett magból a gabona. Más vidékeken az elvetendő búzát Kisasszony napjára virradóra ( tehát 7-én estig) egész napra a harmatra tették azért, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon.
Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.
Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.Az időjárást is nagyon figyelik a gazdák ekkor, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ha bugyborékos vagy ritkaszemű az eső, esős időszakot jósol. A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidéken úgy tartják, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint:
“Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”